Iván Gábor IGe bevezetője:  Ragó Zoltán ezen kísérleti leírása azért különösen tanulságos és értékes, mert Egely György a mai napig azzal takarózik hamisan, hogy az egely kerékre végzett kontrollkísérleteket a hőjelenségek hatásainak a kiküszöbölésére. Amit ő valóban végzett, abban a kísérletsorozatban csak a vízforgatást vizsgálta és azt is olyan alapvető hibákat elkövetve, amit egy komolyabb középiskolás tudásanyaggal, és némi kísérletezéssel, 10-ed akkora terjedelemben cáfolni lehet.

Ragó Zoltán: És még is forog a víz!

Vasárnap este volt mikor visszamentem a kollégiumba. Mikor beléptem szobámba, nagy meglepetésemre lakótársaim és barátaim egy asztalt ültek körül. Lélegzetvisszafojtva figyeltek valamit. Akkor még nem sejtettem, hogy ez a "valami" pályázatom témájául fog szolgálni. Egy pohár vízre esett mindenki tekintete. A víz tetején kicsi alufólia darabok voltak. Mi ejtette ámulatba a többieket és engem? A víz forgott ! Mitől ? Zsolt a kezét a víz fölé helyezte és erősen koncentrált. Ez lett volna a víz forgásának az oka ? Akkor még nem tudtam, mindenesetre Zsoltot parafenoménként ünnepeltük, majd utána mindenkit, mert kiderült nem csak ő, mi is képesek vagyunk ezt a jelenséget előidézni. Mivel szeretem a természettudományokat, elhatároztam megkeresem a magyarázatot bármennyi időmbe és erőfeszítésembe kerül is. Mikor sikeresnek véltem eredményeimet megmutattam tanáromnak, aki felhívta figyelmemet erre a pályázatra és arra biztatott küldjem be.

Kísérleteim megkezdése előtt megválasztottam azokat a szempontokat amelyek alapján végrehajtom a jelenség vizsgálatát. Ilyen szempontok voltak például: a kezem hőmérséklete, külső környezeti tényezők, a folyadék mennyisége, minősége, hőmérséklete. Műanyag pohárba hőmérőt helyeztem a víz hőfokának mérésére, majd a poharat egy üvegfal mögé tettem azért, hogy az esetleges légáramlatok keletkezését a minimálisra csökkentsem. Ezek után 4 x 4 mm-es négyzeteket vágtam ki alufóliából. Miért éppen alufóliából? Mert a víz körforgásának vizsgálatakor az alufólia darabkákat anyagi pontnak tekinthetjük, tömegét, valamint méreteit a lényeges távolságokhoz képest elhanyagolhatjuk. A poharat megtöltöttem "h" magasságig 16 C°-os vízzel. Utána vártam hogy a víz örvénylő mozgása megszűnjön. / Ez tapasztalataim szerint 1 - 2 óra! /
A pohár fölé tartottam tenyeremet és vártam. / Lásd 1. számú melléklet /

Kis idő elteltével az alufólia darabkák elkezdtek forogni. Az alufóliákat úgy próbáltam elhelyezni, hogy a kör alakú pohár sugarának felénél helyezkedjenek el. Megmértem, mennyi idő alatt tesznek meg a darabkák egy fordulatot. Ez nem mindig sikerült, mert az alufólia darabkák a pohár falának ütköztek és odatapadtak. A mérést különböző vízoszlopmagasságoknál is elvégeztem. / Lásd 1. táblázat /

1.számú melléklet

Ebből a vizsgálatomból megtudhattam, hogy a vízforgás sebessége független a folyadékszint magasságától! A magasság csak azt az időt befolyásolja, ami ahhoz szükséges, hogy a víz örvénylő mozgása megszűnjék. A következő kísérletemben a kezem hőmérséklete és a forgás közötti kapcsolatot vizsgáltam. Először csak a kezemmel, utána pedig a kezem hőmérsékletének csökkentésére egy kesztyű felhúzásával végeztem a vízforgatást. Így öt - öt mérést hajtottam végre, és arra a megdöbbentő eredményre jutottam, hogy a víz forgása független a kezünk hőmérsékletétől. Vajon forog-e a víz ha a kezem helyett egy vele egyenlő nagyságú lemezlapot tartok fölé ? Igen, méghozzá ugyanúgy, mint az eddigi méréseim alatt. / Lásd 2. táblázat /

2.számú melléklet

2. táblázat

Itt vetődött fel bennem a kérdés, hogy ezek szerint mégsem rendelkezünk azzal a bizonyos bioenergiával , vagy ha mégis rendelkezünk, akkor ez a "képesség" nem bizonyítható azzal, hogy vizet forgatunk. Nem vagyunk parafenomének, és fizikai ismereteinkkel megmagyarázható a jelenség? A víz hőmérsékletének megváltoztatásával kaptam igazi magyarázatot.
/ Lásd 3. táblázat /

3. számú melléklet

3. táblázat

A mért adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy magasabb hőmérsékleten egy teljes kör megtételéhez szükséges idő csökken! Mivel magyarázzuk ezt a változást? Eleinte képtelen voltam összefüggést találni a hőmérséklet emelkedése és az idő csökkenése között. A várt "isteni szikra" azonban megérkezett, méghozzá egy tea főzése közben. A vizet odatettem melegedni és vártam. Kis idő múlva meg akartam nézni forr -e már a vizem. Mikor felemeltem a kanna tetejét hirtelen gőz csapott felém, és minden világossá vált előttem. Úgy éreztem, megvan amire régóta vártam, rájöttem a titok nyitjára, ami nem más mint a párolgás. Azt tudjuk, hogy a folyadék részecskéi állandó mozgásban vannak. A nagyobb sebességű molekulák, - amelyeknek nagyobb a mozgási energiája, mint a többi molekula közti vonzóerő / kohéziós erő / - , a folyadék felszínéről kilépnek. Ezt a folyamatot párolgásnak nevezzük. A víz hőmérsékletének növelésekor egyre több részecske rendelkezik a kilépéshez szükséges energiával, ebből következik, hogy a magasabb hőmérsékleten a folyadék intenzívebben párolog. A vízből a párolgás miatt kilépő részecskék a kezünknek, vagy éppen a fölé helyezett lemezdarabnak ütköznek, itt mozgási irányuk megváltozik , és az így kialakuló részecske-áram magával ragadja a vízfelszín felső rétegét, ami ennek következtében forgásba jön. / Ez a jelenség megfigyelhető a szélviharok, hurrikánok esetén is. / A kísérletsorozatból még sok hasznos tudnivalót vonhatunk le. Megállapíthatjuk például, hogy függ a forgási sebesség a víz fölé tartott felület nagyságától és a felületnek a vízfelszínnel bezárt szögétől. Azt is megállapíthatjuk, hogy hogyan függ a szoba levegőjének páratartalmától, hiszen magasabb páratartalom esetén a levegő sűrűsége nagyobb, ezért a párolgás csökken. A légnyomás is befolyásolja a folyamatot, mert kisebb légnyomás esetén a párolgás erősebb lesz, így a forgási sebesség növekedni fog. Megfigyeltem még más folyadékok pl. benzin, tej viselkedését hasonló kísérleti elrendezésben. / A benzinnel történő kísérletezést veszélyes mivolta miatt nem ajánlom kipróbálásra. /. Azt tapasztaltam, hogy a benzin hamarabb és nagyobb sebességgel jön forgásba mint a tej. Tehát az anyagi minőség is fontos szerepet játszik. Ennek oka, hogy különböző anyagoknak más-más a viszkozitása (belső súrlódása). A viszkozitás csökkenésével (csökken a részecskék között fellépő erőhatás) a párolgás sebessége nő. Láthatjuk tehát, hogy milyen sok tényező befolyásolja ezt az egyszerű, ám mégis ámulatba ejtő jelenséget.

Kísérletekből megtudhatjuk, hogy a parajelenségnek hitt vízforgatás nem a mi bioenergiánknak tulajdonítható, hanem fizikai ismereteinkkel egyszerűen megmagyarázható folyamat. A jövőben szeretnék még ehhez hasonló jelenségekre magyarázatot találni, és arra biztatom diáktársaimat, ne érjék be a látvánnyal és a hozzá fűzött gyermeteg magyarázatokkal, hanem kutassanak, kísérletezzenek és próbálják megtalálni a számukra is ésszerű válaszokat.